Arra kérlek, ne higyj azon egyház tanításának, amely Jézus saját nemzetségét, népét pusztítja folyamatosan. Jézus Urunk egy rendkívüli lény volt. Nem volt Ő más, mint Isten részleges inkarnációja. Ugye most megint egy újabb információ. Most pedig rögtön jöhetnének a kérdések de sajnos nem tudnak, mert most csak olvasol. Ha érted a szót, hogy inkarnáció, akkor tudod, hogy az egy testetöltési folyamat. Azt viszont nem biztos, hogy tudod kinek az inkarnációja. Megmondom. Nem másé, mint magáé az Öreg Istené, akit más néven így nevezünk. A Magyarok Istene. Azt hiszem ez egy kicsit érdekes. Több szempontból is. Ugyanakkor több is, mert rávilágít arra, hogy a keresztény bibliában nem ez áll. Mellesleg megjegyzem, hogy a keresztény vallás,-ok, mind térítő vallások és természetesen egyházai is. Mire alapozom? Egyszerű. Mióta csak léteznek, egyik kezükbe kard, a másikba Biblia. Abban az esetben ha nem térsz meg, mármint hozzájuk, biztos lehetsz abban, hogy megölnek. Mindig meg is tették. Van egy szó, ami igazából minket illet, mifelénk kellene végrehajtani azt, amit jelent. Ki nem fogod találni mi ez. A szó pedig nem más, mint Holocaust. Ugye hallottad már? Azt is tudod mit jelent vagy annyira azért nem érdekelt. Na jó, nem csigázlak. A szó jelentése: engesztelő áldozat. Tehát nekünk magyaroknak, mindenki felé de két irányba biztos gyakorolnunk kell. Ugyanis hallottam már róla. Két népnek biztos. Az egyik a cigány, a másik a zsidó. Jó. Rendben de akkor minekünk tessék már mondani miért nem jár? Az én véleményem az, hogy nekünk jár csak igazán az engesztelő áldozat. Nincs még egy ilyen ,,szerencsétlen” népe a világnak, akit már a Biblia ószövetségi fejezete óta állandóan pusztítanak. Minket már Noé is megátkozott, Jehova folytatta, amikor eljött hozzánk az Úr Jézus, én úgy hívom Apu, azt elvették Tőlünk, a mi nemzetünktől, aztán kaptunk egy István nevű szentet, aki folytatta a folyamatos gyilkolásunkat. - Véleményem szerint nem más Ő, mint Jehova újbóli megtestesülése… - Tessék mondani, nekünk miért nem jár?
Országunk ugyanakkor mégis, állítólag (statisztikai adat) egy bizonyos judeo-krisztianista egyházhoz tartozónak vallja magát. Nekünk Magyaroknak észre kell vennünk, hogy amit a Könyvek Könyvének neveznek, abban az Ő tanításaik szerint 2 db Isten van. Mit gondoltok, melyik a mienk? Persze akad abban több is de ahhoz nagyon kell, hogy figyelj. - Én viszont azt mondom hagyd békén és olvasd helyette inkább a Káldeus Bibliát. Az a Mienk.
Az egyik Isten az Ószövetségben néven neveztetik, nevezetesen a héberek Istene. Kinek neve Jehova. Az Új szövetségben pedig valaki más, akire azt mondják, hogy azért ölték meg, mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta oda érte. Vagy pedig egyszerűen átjött Jehova. Tehát kinek a fiának tudják be a mi Szerető Jézus Urunkat? A zsidó Jehováénak. Jézus ezt már elég korán i.u. 25-30 táján visszautasította, amikor is így fogalmaz, a Ti atyátok a… Ugyanakkor folyamatosan olyan cselekedeteket hajt végre, amit a zsidók nem szeretnek, pl. a szombaton való munkavégzést. De ez most a mi szempontunkból teljesen mindegy.
Nekünk az kell, hogy erőt kapjunk, amit mindig elloptak tőlünk. Mit is? Nevezetesen azt, hogy az Úr Jézus népe a választott nép és nem más! Azt szokták mondani, merj nagyot álmodni és abból valami megvalósul. Neked viszont nem álmodni kell, hanem el kell fogadnod, hogy Te, igen, Te vagy Isten választottja. A választott nép, aki a messzi északról jön, mint amit még az ószövetség is említ. Ezt egy kicsit később majd kifejtem. Meg fogsz lepődni. Sok mindent kell még megtudnod, például azt, hogy az Úr Jézus a szkíta nemzettségből, közülük is a kutai szkíták családjából származik. A múlt században még nem volt kérdés az, hogy a szkíta népesség a magyart takarja.
Most, hogy megemlítettem ezt a Népet, tudnod kell, hogy a mi Népünk, akiket ma 2006-ban Magyaroknak hívnak, nincs egyedül széles e nagy világban. Sok testvérünk van. Direkt nem rokonokat mondok, mert az más. Amikor Magyarországról beszélek nem veszem figyelembe a Trianoni határokat. Azok számomra nem létező határok.
tovább...
