…oly időket élünk, amikor az embernek létfontosságú lesz az igazság. Természetesen régebben is az volt. Az idő mindig közel van mondta ezt az Úr Jézus. Ez pedig nem ma volt, hanem több mint 2000 éve. A cselekvés elodázása nem biztos, hogy nyereséget hoz. A Mi esetünkben, mármint a magyar népek hatalmas nagy családjában ez mára teljesen megmutatkozik. Ugyanis lassan elfogyunk. Őseink hiába mondták meg mit kell cselekedni. A cselekvés meg nem történésének oka nem másban, mint a gyávaságban keresendő. Valaki emlékeztet is erre és fel is hívja a figyelmet arra, hogy akinek ,,drágább rongy élete, mint a Haza Becsülete”. Mit is mondott még e nemes és láng lelkű költő?
,,A Magyarok Istenére Esküszünk Esküszünk……”
tovább...
Ki a magyar?
Aki magyarnak született és/vagy akként él, érez, gondolkodik és cselekszik.
Mi a magyarok célja?
A mindennemű gyarapodás. A lelki, a szellemi, az erkölcsi, az anyagi, és a lélekszámbeli növekedés, emelkedés.
Mi a kötelességük?
A fenti feladat végrehajtása és abban mások segítése.
Mik jogai?
A gyarapodás gyümölcseiből részesülni, s társait annak örömeiben részesíteni.
Mik jogai és egyben kötelezettségei is?
A fentiek érvényesülését gátló tényezők visszaszorítása, és kiküszöbölése.
Miért volt szükség mindezek megfogalmazására, leírására, hiszen sok magyar gondolkodó foglalkozott már a kérdéssel?
Mert mindegyikük csak részekre vonatkozó választ adott. Ez mindig kétértelműségre és így vitákra adott alkalmat.
Szükség volt arra, hogy végre tovább léphessünk és ne a legalapvetőbb dologról vitatkozzunk.
Ez már cselekvő képességünket zavarta.
A tiszta, egyértelmű tudat megszünteti a bizonytalanságot. Lépteink biztossá válnak, a megteendő utunkon gyorsabban haladunk. A mai állapotokat látva, nagy szükség is van rá.
Induljunk!
